Kókuszos áfonyás bonbon (szaloncukor)

Liszt-, tojás,- és tejmentes.

Hozzávalók:

2 evőkanálnyi étkezési keményítő (kukoricakeményítő)

2 dl víz

10-12 dkg kókuszreszelék

5 dkg aszalt áfonya (vagy szilva, vagy másfajta aszalvány)

4 evőkanálnyi méz

Mártogatáshoz csokoládé kb. 20 dkg, ha lehet, magas kakaó tartalmú.

Elkészítése:

A keményítőt simára keverjük a vízzel, majd állandó kevergetéssel sűrűre főzzük. 
A tűzről levesszük, belekeverjük a kókuszreszeléket, a mézet és az apróra vágott aszalványt.
A kókuszreszelék mennyiségével állítjuk be a sűrűségét.
 Akkor jó, ha a massza sűrű, jól formázható, nem ragad. 
Langyosan bonbonokat vagy szaloncukrokat formázunk belőle, és olvasztott csokiba mártjuk. (Ha szempont a gluténmentesség, akkor a csokoládé is olyan legyen!)

Forrás: Antal Vali weboldala

Ételízesítő házilag

 

 Hozzávalók:

1 kg sárgarépa

1 kg fehérrépa (petrezselyemgyökér)

30 dkg kimagozott paprika

40 dkg zellergumó

20 dkg paradicsom

20 dkg karalábé

20 dkg vöröshagyma

20 dkg karfiol

2 db nagyobb fej fokhagyma

1 csomó zellerzöldje

1 csomó petrezselyemzöldje

50 dkg só (durva)

6-7 db 7 dl-es befőttes üveg.

Elkészítés:

 

A megtisztított zöldségeket húsdarával átdaráljuk (vagy aprítógéppel felaprítjuk), sóval alaposan elkeverjük, szorosan az üvegekbe töltjük, és lezárjuk.

Az üvegeket celofánnal is leköthetjük, és sötét helyen, fénytől védve, hűvös éléskamrában tároljuk.

Akinek nincs hűvös éléskamrája, a biztonság kedvéért kétrétegű celofánnal kösse le, a rétegek közé nátrium-benzoát kerüljön.

Bármilyen sós ételhez felhasználható, főzéskor kalkuláljunk a masszához adott sóval.

Én aprítógéppel készítettem fél adagból, 3 üveg lett belőle, és még maradt néhány evőkanálnyi.

 Bokor Katalin receptje a „Befőzés cukor nélkül?” című, 1997-ben kiadott  könyvéből. A recept megjelent már korábban a "Táplálékod legyen gyógyítód" című 1989-ben megjelent kiadványában is.

 Só nélkül készíthető száraz változata, az interneten vannak erre is leírások, én még nem próbálkoztam vele. 

Nyáron a szabadban szellős helyen, de nem a tűző napon, ki lehet szárítani a masszát rovarhálóval (pl. gézzel, tüllel) letakarva, majd amikor teljesen zörgősre szárad, tetszőleges finomságúra őrölhető.

Ugyanez langyos (kb. 30 C°-os) sütőben is megoldható vékony rétegben elterítve, bár ez a megoldás elég időigényes (kb. 12 óra is lehet), többféle információ található a neten ennek kapcsán.

A kész massza:

 

Majonézes saláta formában

Hozzávalók:

20 dkg fagyasztott zöldborsó
20 dkg sárgarépa

30 dkg krumpli
10 dkg tisztított alma
citromlé, só, bors
6 evőkanálnyi majonéz
3 evőkanálnyi tejföl
2 dl zöldségleves / húsleves / vagy  víz
20 gr zselatin
5 db keményre főtt tojás

1 őzgerinc forma
folpack

Elkészítés:

A kockázott sárgarépát, krumplit és a zöldborsót kevés sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, és hagyjuk teljesen kihűlni.

A leszűrt levet felhasználhatjuk a zselatin elkészítéséhez.
A tisztított almát kis kockákra vágjuk és meglocsoljuk citromlével.

A majonézt a tejföllel, sóval, borssal elkeverjük, majd összekeverjük a kihűlt zöldségekkel és az almával.
A zöldséglében elkeverjük a zselatint, folytonos keveréssel kis lángon áttetszőre feloldjuk, de nem forraljuk fel! Kicsit hagyjuk hűlni.

Az őzgerincformát kibéleljük folpackkal úgy, hogy a forma minden oldalán hosszabb legyen a fólia, hogy majd vissza lehessen hajtani a széleket.

A zselatinos levet elkeverjük a majonézes salátával.
A saláta felét a forma alján elsimítjuk, és sorban ráfektetjük a kemény tojásokat.
A saláta másik felével befedjük, és ráhajtjuk a fóliát minden oldalról.

A formát az asztalhoz ütögetjük, hogy egyenletesen tömörüljön benne a saláta. Hűtőbe tesszük néhány órára, de jobb, ha már előző nap elkészítjük.

A megdermedt salátát tálalótálra borítjuk, lehúzzuk róla a fóliát, és szeletekre vágjuk.

Tetszés szerint díszíthetjük is pl. petrezselyem levelekkel, különböző színű paprika szeletekkel.

Gusztusos és finom vendégváró!

Ezt a megoldást a No Saltyn láttam, régebben hasonlót készítettem koszorú formában, az is nagyon mutatós volt.

Tökbél leves

Hozzávalók:

1 db főzőtök

Zöldségféleségek, csont, hús, stb.

Elkészítése:

A tök beléből alaplevet készítünk.

A tököt kanállal kivájjuk, a mag egy részét éles késsel felaprítjuk, hogy kifőhessen belőle a leves sárga színét adó tökmagolaj.

Hideg vizet öntünk rá, forrásig melegítjük, majd teljesen levesszük a lángot, hogy továbbra egészen lassú forralással főhessen kb. fél órán át.

Nem szabad erős forralással főzni, mert akkor zavaros lesz.

Fél óra elteltével levesszük a tűzről, hagyjuk leülepedni, majd sűrű gézen (vagy sűrű szövésű szitán) leszűrjük, ez lesz az alaplevünk.

Az alaplébe bármit tehetünk, ami van otthon, minél többféle alapanyag kerül bele, annál finomabb lesz. Adhatunk hozzá zöldségféleségeket, gazdagíthatjuk hússal, csontos hússal, fűszerekkel ízesíthetjük (kurkuma, sáfrányos szeklice, bors), stb. Bármilyen fajta levesnek szolgálhat alapot, rántással, habarással, vagy a nélkül, tetszés szerint.

Tésztával kínáljuk, nálam grízgaluska került bele.

 A recepttel és a leírással először Wise Lady oldalán találkoztam (később más helyeken is), én még nem hallottam róla korábban.

Amikor itthon először elkészítettem, és azt hittem, most aztán mekkora meglepetéssel fogok szolgálni, akkor családunk idősebb tagja minden különösebb meglepődés nélkül megjegyezte, gyerekkorában elég sokszor került ez az asztalra, mi ebben az új?

De hát egy újszülöttnek minden vicc új…

Tök helyett cukkinivel is elkészíthető!

Időközben kezembe akadt anyukám valamikori receptes könyve,
Brüklerné,Budai Ella: "Így főzünk ma" című kiadványa, 1960-ból.
Ebben a könyvben van egy hasonló recept, az érdekesség kedvéért beírom, szó szerint, ahogy a könyvben van, bár ezt a változatot még nem próbáltam.

Tökből készült hamis húsleves 

A tök héját és magját (egy személyre 15 dkg-ot számítunk) feltesszük hideg vízben főzni, úgy, mint a húslevest.
Ha felforrott, bezöldségeljük, megsózzuk és tovább főzzük.
Pirított cukorral színesítjük.
Ha jó puhára főtt a zöldség, leszűrjük és levesbetéttel tálaljuk.

Dió lekvár (Zöld dió lekvár)

Hozzávalók:

1 kg zöld dió

50 dkg cukor

2-3 db egész fahéj

10 db szegfűszeg

2 db közepes alma

2 db citrom leve és reszelt héja (narancs is jó hozzá)

2 teáskanálnyi vanília aroma

Elkészítése:

A lekvárt júniusban célszerű készíteni, amikor még átszúrható, puha a zöld dió belső héja, még nem csontosodik. Időt kell szánni rá, mert az előkészületek legkevesebb 12 napot vesznek igénybe.

Az alaposan megmosott diószemeket megszurkáljuk vagy bevagdossuk, bő szájú, nagyobb üvegbe tesszük, és annyi vizet öntünk rá, hogy bőven ellepje. 

A vizet minden nap leöntjük róla 12 napon keresztül, és friss vízzel ismét felöntjük.

A dió színe közben megváltozik, először megsárgul, megfakul, majd megfeketedik, ez természetes velejárója. Az áztatás során kiázik a dióból a keserű íz.

Az áztatási idő, azaz a 12 nap elteltével tiszta vízben feltesszük főzni a diót, míg megpuhul.

 Ebbe a vízbe tettem a fahéjat (főzés után kidobandó), és teatojásban került bele a szegfűszeg, így könnyebb volt utólag eltávolítani (bár az eredeti recept ezt nem így írja).

Nálam egy órát főtt, mert közben mással is el voltam foglalva, de más leírások szerint kb. fél óra elég a főzéshez.

Miután a dió megpuhult, a vizet leszűrjük róla.

A diót botmixerrel pépesítjük, majd belekeverjük a citromlevet, a reszelt citromhéjat, és a vaníliát.

Közben a vízzel és a cukorral szirupot főzünk. A főzés vége felé a tisztított, feldarabolt almát beledobjuk, és az alma teljes puhulásáig főzzük még.

Ekkor az almát mixerrel pürésítjük a cukros lében, az egészet hozzáöntjük a diópéphez, és tovább főzzük, gyakrabban kevergetve. Ha szükséges, még pépesítünk rajta a mixerrel.

Addig főzzük, míg sűrű, egynemű masszát nem kapunk, kb. fél óra.

Üvegekbe töltjük, dupla celofánnal lezárjuk őket, a celofánrétegek közé tesszük a tartósítószert, és 24 órára száraz dunsztba tesszük.

A tartósítás módja részletesen ITT található.

 Finom íze lett, frissen elkészítve van egy kis kesernyés mellékíze, gondolom, miután összeérnek az állás során az ízek, akkor ez is változni fog,- remélem legalábbis.

Sosem ettem még diólekvárt, így azt sem tudom, van-e kesernyés aromája, vagy tényleg eltűnik teljesen ez a jellegzetes dió-íz a 12 nap alatt.

Ha meg eltűnik, akkor honnan tudjuk, hogy diólekvárt eszünk? :-)

 

Nekem nem volt időm 12 napig áztatni, csak hatot, mert elutaztam.

A diót ajándékba kaptuk, egy részéből diópálinka készült, a maradékot sajnáltam kidobni, megkockáztattam, hátha így is jó lesz a lekvár.

 A receptet ITT és ITT  találtam, ezek alapján készült el a saját változat. 

  Találtam még egy régi, 100 éves receptet Kaldeneker oldalán, az érdekesség kedvéért ezt is  közlöm:

 

„Hozzávalók: 1 kg zöld dió, 3 db fahéj, 10-12 db szegfűszeg, 1 kg cukor.
A diót megszurkáljuk 2-3-helyen villával, utána berakjuk egy nagy befőttes üvegbe, és vízzel leöntjük.
9 napig áztatjuk, minden nap tiszta vizet teszünk rá, majd megfőzzük félpuhára és leszűrjük. Ismét megszurkáljuk fahéjjal és szegfűszeggel. 1:1 arányú szirupot készítünk, egy liter vízhez egy liter cukrot keverünk és felforraljuk. A diót szűrőbe tesszük, beledobjuk a forró szirupba, kétszer tottyanjon, majd sziruppal együtt eltesszük 2 nap pihenni.
3. nap megint tottyantunk rajta, ismét két napot pihentetni kell, majd megint tottyantunk rajta egyet. Üvegbe rakjuk és sziruppal leöntjük. Semmi tartósítószer nem kell rá és dunsztolni sem kell. Mennyei finomságú.”

Megjegyzés: a lekvár, mint ahogy a képen is látjuk, szinte fekete lesz. 
A fazék is, amiben főzzük.
Próbáltam környezet-tudatosan suvickolni ecettel, nem sok sikerrel. Végül a hideg zsíroldó sitty-sutty egy-két szóból megoldotta a problémát, gyönyörűen rendbe tudtam szedni a fehér zománcozású fazekamat.

Céklás-almás csokis süti

Hozzávalók:

20 dkg vaj

20 dkg étcsokoládé

5 tojás

18 dkg cukor

18 dkg liszt (gluténmentesen: rizsliszt)

1 evőkanálnyi keserű kakaópor

1 teáskanálnyi szódabikarbóna

¼ teáskanálnyi sütőpor

1 csipetnyi só

1 mokkáskanálnyi őrölt fahéj

2 db kisebb nyers cékla reszelve

1 db kisebb alma reszelve (az alma és a cékla mennyisége összesen 30 dkg legyen)

2-3 evőkanálnyi narancslekvár

Elkészítés:

A vajat felolvasztjuk a csokoládéval gőz fölött, egyneműre keverjük, majd hagyjuk kicsit hűlni.

A cukrot habosra keverjük a tojásokkal, hozzáadjuk az előzőleg egymással elkevert száraz alapanyagokat, a lisztet, kakaóport, sót, szódabikarbónát, sütőport, fahéjat, és végül a vajas csokoládét. Végül adjuk hozzá a reszelt céklát az almával és a narancslekvárt.

A masszát egy sütőpapírral bélelt, vagy kikent, lisztezett tortaformába (26 cm), vagy egy közepes méretű (kb. 20x30 cm) tepsibe simítjuk.

Előmelegített, 180 °C-os sütőben sütjük ki kb. 40 perc alatt. Tűpróbával ellenőrizhetjük a sütés vége felé!

Langyosra hűlve már szeletelhető is.

Nagyon finom, kissé szaftos piskóta-jellegű tésztát kapunk, inkább a csokis íz dominál egy kis pikáns narancs-ízzel, a céklát és az almát senki meg nem mondja, hogy benne van. Jót tett neki a házi narancslekvár, amiben benne van a narancs héja apróbb darabokra vagdalva.

Tortalapnak is kiváló, és önmagában is fogyasztható!

A receptet eredetileg Viki oldalán láttam, némileg módosítottam.

Dió pálinka készítése (Zöld dió pálinka)

Régi családi recept szerint. 

A recept elkészítése most aktuális!

Hozzávalók:

30 db zöld dió negyedelt darabokra összevágva

2 db egész fahéj

30 db szegfűszeg

35 dkg cukor (+ 5 dkg, esetleges utóízesítésre)

50 dkg narancs hámozott héja apróra összevágva (a fehér részt gondosan vágjuk le!)

4 liter jó minőségű törkölypálinka

2 db 5 literes befőttes üveg (csavaros tetejű)

Elkészítése:

A diót június eleje, közepe táján (június 24 előtt, Szent Iván napig,) ajánlatos szedni, amikor még nem csontosodott a héja. Ilyenkor egy hústűvel könnyedén átszúrható. Szép, egészséges szemeket válasszunk, alaposan mossuk meg őket váltott vízben, majd daraboljuk fel negyedelve.

Gumikesztyűt érdemes használni, mert nagyon fog a dió leve!

A felaprított diót és az alapanyagokat elfelezzük, az üvegekbe töltjük, és jól elkeverjük.  

 A pálinka megbízható helyről származzon, jó minőségű legyen, kb. 50°-os!

Az üvegek kb. félig lesznek tele. Mivel naponta fel kell rázni őket, ahhoz kell a hely.

A lezárt üvegeket 16 napra kitesszük a napra (úgy, mint amikor kovászolt uborkát készítünk), olyan helyre, ahol szinte folyamatosan éri a napfény. Naponta többször fel kell rázni az üvegek tartalmát. Rövid időn belül a színe teljesen besötétedik.

Néhány nap múlva megkóstoljuk, és ízlés szerint még adhatunk hozzá 5 dkg cukrot. Az édesítéssel ne essünk túlzásba, az íze alapvetően enyhén kesernyés, nem az a cél, hogy ezt az ízt elnyomjuk!

16 nap elteltével leszűrjük, üvegekbe töltjük. Azonnal fogyasztható, de minél tovább áll, annál finomabbra érik.

A leszűrt pálinka sötétbarna színű, kellemes dió illatú, finom aromájú.

Vigyázat! Nagyon itatja magát, az édeskés íze ne tévesszen meg senkit sem, az alkoholtartalma és ereje továbbra is a törkölyével marad azonos!!!

Nagy előszeretettel szoktam időnként  idézni Zilahy Ágnest, miszerint: „gyomor fájdalom ellen igen hathatós gyógyszer”!

Ő ezt már megmondta 1892-ben, a „Valódi Magyar Szakácskönyv” című kiadványa szerint, hihetünk neki. 
Íme az ő receptje:

Dió pálinka.

„Egy 3 literes bőszáju üvegbe tegyünk karikára vágott 20 gyenge zöld diót, 20 szem szegfüszeget, két darab fahéjat és fél kiló czukrot. Ezeket kevés vizzel felfőzve, öntsük az üvegbe és töltsük tele az üveget seprő, vagy törkölypálinkával. Az üvegeket időnként rázzuk fel. Pár hét alatt össze érik; gyomor fájdalom ellen igen hathatós gyógyszer!”

 A dió és a zöld dió méltatását megtaláljuk Orosz Péter: Dióskönyv c. munkájában, sok egyéb más dióval kapcsolatos okossággal együtt, receptekkel bővítve. 
Érdemes olvasgatni, nagyszerű, alapos gyűjtemény, csak ajánlani tudom!

"Cocomas" kókuszkrém használata

Fotó forrása: Naturfutár

A kókusz húsából pépesítéssel nyerik a 100%-os kókuszkrémet.

Minden összetevőt tartalmaz, ami a kókuszdió csonthéján belül található.

Tartósítószert, vegyszert nem tartalmaz, UHT csíramentesítéssel történik a tartósítása.

Kiváló tejpótló, beilleszthető a laktózmentes, az állati eredetű tejmentes  étrendbe. Koleszterinmentes. 

Alkalmas főzésnél, sütésnél a tejszín, tejföl, margarinok, és zsírok helyettesítésére.

Kiváló kakaóhoz, kávéhoz , italokhoz, turmixokhoz, koktélokhoz, sütemények, krémek készítéséhez. A keleti konyha tejföl helyett használja az erős fűszeres ételek enyhítésére.

Könnyen emészthető, magas energiatartalmú.

Önmagában is fogyasztható, de gazdaságosan hígítható is:

Ajánlott keverési arány tej készítéséhez: 

1 rész kókuszkrém 2-4 rész ivóvíz, így egy doboz sűrítményből 6-8 dl kókusztej készíthető.

Összetevői:

kókuszkrém, víz, xantan gumi, A és C vitamin

Átlagos tápanyag tartalom 100 g termékben összes kalória: 370 kcal

Zsír: 38 g

Fehérjét, szénhidrátot, cukrot nem tartalmaz!

Süteményekhez, krémekhez „tejszínhabot” is készíthetünk belőle:

Felhasználás előtt a fagyasztóba tesszük kb. 30 percre. 

Miután kivettük, a megvastagodott felső réteget szépen leszedjük, és ezt verjük fel habbá. Kb. annyi ideig tart a hab készítése, mint a hagyományos tejszín felverése.

A megmaradt hígabb kókusztejet felhasználhatjuk bármi más célra tej helyett.

Tücsökbogár tanácsa alapján, köszönettel!:-)

 (Minden más okosság az internetről böngészve.)

Lepénykék (paleo, gluténmentes, tejmentes)

Ez egy általános tészta-alap recept, amely többféleképpen variálható ízlésünk és egyéni étrendünk szerint. 

Felhasználható kenyér helyett lepénykének, pizza tésztának, tortalapnak, piték és egyéb sütemények alaptésztájának.

Gabonaliszt helyett őrölt diófélék (dió, mandula, mogyoró, kesudió),  magvak (len, szezám, tökmag, napraforgó, stb.) és kókuszliszt kerülnek a tésztába.

Az általános alaprecept:

2 tojás

2-3 evőkanálnyi magliszt-keverék /vagy magvak őrleményei

1-2 evőkanálnyi kókuszliszt

kevés só, sütőpor

1 evőkanálnyi puha vaj /vagy zsír

Elkészítés:

Az adalékokat mixer segítségével összekeverjük.

Sütőpapírral bélelt tepsire 8 db kis lepényt formálunk evőkanállal.

Előmelegített 170 °C-os sütőben sütjük ki kb. 15 perc alatt, sütőtől függően.

Amikor szépen megpirul az alján és szélén, akkor jó.

Amennyiben túl híg a tésztánk, több magliszttel sűríthetjük, ha sűrű, egy pici vízzel segíthetünk az állagán.

Ha valaki nem szereti a kókuszlisztet, lehet helyettesíteni maglisztekkel tetszés szerint.

A sós változathoz adhatunk egész szemes magvakat, fűszereket, ízesíthetjük pl. piros törött paprikával, vagy dúsíthatjuk tejföllel, kenhető sajttal.

Adhatunk a masszához reszelt cukkinit, vagy sárgarépát is, számtalan változata lehet.

Ha pizzát készítünk, kenjük a masszát a sütőpapírral bélelt tepsire, süssük meg félig, pakoljuk meg a rátétekkel, és így süssük meg teljesen.

Édes tortalapnál adjunk hozzá 2 evőkanálnyi kakaóport, és tetszőlegesen ízesíthetjük étrendünknek megfelelően pl. steviával, vaníliás cukorral, stb.

A kisült tortalapot kihűlése után megtölthetjük.

Az édesített változatból készülhet muffin és brownies is.

Ízesítésre alkalmas még a fahéj, gyömbér, szegfűszeg, kardamom, citrom vagy narancs reszelt héja.

Én egyelőre a fotón látható lepénykék formájában próbáltam ki kenyér, illetve péksütemény pótlására.

A recept a jótanácsokkal együtt Anita blogján található, köszönettel!:-)

Tepsis zöldséges csirke

Hozzávalók:

Csirkecomb és csirke szárny

Grill fűszerkeverék (vagy fűszerek tetszőlegesen), só, bors

Olívaolaj

Zöldségek vegyesen: cukkini, padlizsán, sárgarépa, lilahagyma, póréhagyma, karalábé, zeller, fokhagyma

Elkészítés:

A húst megszórjuk a fűszerekkel.

A zöldségeket feldaraboljuk, kockákra, hasábokra, karikákra. A zöldségeket természetesen lehet tetszőlegesen variálni, nálunk ezek voltak otthon.

A húst és a zöldségeket is olívaolajjal megöntözzük egy kicsit, és jól átforgatjuk.

Vékonyan olajozott tepsire sorakoztatjuk a szárnyakat és a combokat, és köréjük a zöldségeket halmozzuk.

200 °C-os sütőben sütjük addig, míg a hús szépen megpirul (kb. 1 óra alatt kész).

Céklasaláta, nyers

Hozzávalók:

3 db nyers cékla

1-2 db közepes alma

1 közepes szál sárgarépa

Ízesítésre: pici só, őrölt kömény, őrölt bors, citromlé, olívaolaj (vagy más hidegen sajtolt olaj), kevés méz, adható hozzá lila hagyma is

Elkészítése:

A tisztított sárgarépát finomra reszeljük sajtreszelőn, az almát és a megmosott, hámozott céklát almareszelőn reszeljük le.

Ízesítjük tetszés szerint, majd hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízei.

Nem fontos reszelni, fel is kockázhatjuk, vagy vékonyan szeletelhetjük a hozzávalókat.

Ecetes tormát is adhatunk hozzá, friss kakukkfüvet, vagy kis zellert, fokhagymát, fekete retket, majonézt tejföllel, joghurtosan, kinek mit enged meg az étrendje.

Citromlé helyett lehet narancslével ízesíteni, vagy almaecettel, vörösborecettel, balzsamecettel.

Aprított, vagdalt diót, mandulát is keverhetünk bele, napraforgómagot, adhatunk hozzá egy kis mazsolát.

Készíthetjük úgy is, hogy sárgarépa helyett savanyú káposztával, vagy lila káposztával keverjük.

Azonnal fogyasztható, de ha állni hagyjuk, jobban összeérlelődnek az ízei.

Köretnek, vagy önálló fogásnak is nagyon finom, szendvicsekhez, húsokhoz egyaránt!

Figyelem!

A céklában lévő, és a táplálékkal elfogyasztott színanyagok (betain) a vizeletbe és a székletbe választódnak ki, így a vizelet és a széklet pirosra vagy rózsaszínűre színeződik.

Tehát, nem megijedni!!!

Erről bővebben ITT olvashatunk.

Fotó forrás

A cékla gyógyászati hatása:

 A céklát legjobb nyersen fogyasztani.

Kifacsart levének méregtelenítő hatása igen erős, naponta 2, maximum 3 dl-rel fogyasszunk belőle.

Ezért ajánlott sárgarépával keverni, fele-fele arányban, vagy adhatunk hozzá almát, körtét, paradicsomlevet, uborkát, más zöldséget, gyümölcsöt is.

Sárgarépával kombinálva nagyban segíti a máj zsírtalanítását.

Céklaital:

Kockákra vágjuk és összeturmixoljuk a céklát, almát, sárgarépát, hozzáöntünk egy kis vizet, és újra átkeverjük. Így kb. 2.5 dl levet kapunk, melyből két adagot igyunk egy nap, ha lehet, reggel éhgyomorra a reggeli előtt egy órával, és este.

A cékla tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik, gazdag vitamin,- és ásványianyag forrás. Immunerősítő hatása van, jótékony hatással van a veseműködésre, és a nyirokrendszer működésére.

Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző, igen magas a folsav tartalma. A sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza, javítja a bélműködést (nagyobb mennyiségben enyhe hasmenést is okozhat), nagyon eredményes magas vérnyomás esetén.
100 gr cékla fedezi a napi ajánlott rostfogyasztás 10%-át, a benne található betain pedig normalizálja a gyomorsav termelődést. Növeli az álló- és teljesítőképességet, serkenti az agyműködést.

Legfontosabb hatóanyagai:

Kálium, kalcium, vas, szilícium, magnézium, ezenkívül tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is.

Az okosságokat internetes oldalakról böngésztem ki.

Tej tojásból, -tejpótló/tojástej/zsírtej/

Egy kiváló lehetőség azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem fogyaszthatnak tejet. 

A receptet Anita blogján találtam, ahol megtudhatjuk, hogy angol nyelven „egg milk”, svéd nyelven „äggmjölk” a neve ennek a tojásból készült tejpótlónak.

Készíthető belőle kávé, kakaó, csokoládés tej, adhatunk hozzá kókusztejszínt, vaníliát, így vaníliás tejet kapunk, és még madártej alapnak is kiváló.   

A frissen elkészült italban Neskafét feloldva, cappuccinót nyerünk.

Általánosságban elmondható, hogy használhatjuk csaknem minden olyan esetben, amikor tejet szeretnénk használni.

Ízesíthetjük ízlésünk szerint fahéjjal, kardamommal, ihatjuk reggeli italként a reggelink kísérőjeként.

Finom, jóízű, és tápláló ital, egyszerű, és gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

1 egész tojás

1 tojás sárgája

1 teáskanál kókuszzsír

1 teáskanál vaj /pótolható kókuszzsírral

1.5-2 dl forró víz

Elkészítése:

A tojást és a tojás sárgáját mixerrel felverjük a lágy zsiradékkal.

A vizet felforraljuk, és nagyon óvatosan csorgatva a tojáshoz, egyneműre keverjük folyamatosan mixelve.

Attól függően, mennyi vizet adunk hozzá, finom krémes állaghoz jutunk, és máris készen van a tejpótlónk, lehet ízesíteni tetszés szerint.

A víz mennyiségével is variálhatunk, 3-5 deciliterrel. 

Ha nincs kókuszzsírunk, pótolhatjuk vajjal, vagy fordítva, ahogy az étrendünk megengedi.

Időközben próbáltam megtalálni magyar oldalakon is a receptet, így találtam rá a „zsírtej” és a "vaníliás tej" elnevezésre: ITT és ITT.

Ezek a leírások szerint így készül a tej:

1 tojás sárgája

1 evőkanálnyi kókuszzsír

2-5 dl forró víz, attól függően, milyen állagot kívánunk elérni

Ízesítése: 1 csipetnyi só, pici vanília aroma, tetszés szerinti édesítő

5 dl vízzel kicsit hígabb lesz és kb. másfél százalékos tejnek felel meg, 2-3-4dl-el teljesebb állaga lesz. 
 Az eljárás ugyanaz, mit az előzőnél.

Így néz ki:

Kipróbáltam pudinghoz, arra nem vált be nekem.

Zabpelyhes sütőtökös keksz

Hozzávalók:

18 dkg lágy vaj/margarin

10 dkg nádcukor

5 dkg lágy sötétbarna nádcukor

10 dkg zabpehely

10 dkg teljes őrlésű liszt

10 dkg finomliszt (tönköly)

pici só

½ teáskanálnyi szódabikarbóna

1 teáskanálnyi őrölt fahéj

1 tojás

35 dkg sütőtökpüré (sült tökből)

10 dkg mazsola

5-10 dkg aprított étcsokoládé

Elkészítése:

A száraz alapanyagokat összekeverjük.

A margarint kihabosítjuk a csipetnyi sóval, hozzáadjuk a cukrokat, majd a tojást, a tökpürét, végül a száraz alapanyagokat.

A masszából diónyi darabokat formálunk, egymástól kissé távolabbra papírral bélelt sütőlapra sorakoztatjuk őket, majd megnedvesített evőkanál hátával kissé lenyomkodjuk, korong-formára ellapítgatjuk, nem túl vékonyra.

Előmelegített 170-180 °C –os hőlégkeveréses sütőben 15 perc alatt sülnek meg.

Két gáztepsi lett belőle, 40 darab.

A recept a Falusi libák blogjáról származik, némi módosítással.

Eredetileg sima cukorral készül, nincs benne mazsola, és a csokit sem a tésztába keverik, hanem, miután kikerül a sütőből a sütemény, azonnal kis kocka tejcsokit tesznek a korongok tetejére, így a csoki ráolvad, nagyon mutatós lesz tőle. 

 Köszönöm a receptet! :-)

Grízgaluska (tönköly búzadarából)

Hozzávalók:

1 tojás

1 diónyi lágy/ olvasztott kacsazsír (vagy más zsiradék, olaj is lehet)

1 csipetnyi szódabikarbóna

3 púpozott evőkanálnyi búzadara (gríz)

só

Elkészítés:

A tojást és a zsiradékot villával habosra verjük.

Annyi búzadarát adunk hozzá, hogy tejfölsűrűségű, se túl lágy, se túl kemény massza ne legyen belőle, miközben a szódabikarbónát is jól elkeverjük benne.

Ízlés szerint sózzuk, ízesíthetjük apróra vagdalt petrezselyemzölddel, vagy szárított zöldségkeverékkel is.

Az edényt lefedjük, és állni hagyjuk 20-30 percet. Van, aki egyáltalán nem, vagy pedig ettől több ideig pihenteti, szerintem felesleges hosszabb időt erre fordítani.

Bőséges mennyiségű vizet forralunk, sózzuk, szárított zöldségkeveréket is adhatunk hozzá (én mindig teszek).

Van, aki közvetlenül a levesbe szaggatja a galuskákat, én mindig külön főzöm ki.

A víz ne lobogjon erősen, inkább csendesen, gyöngyözve forrjon, miközben vízbe mártott teáskanállal beleszaggatjuk a galuskákat.

Úgy szaggassuk ki a galuskákat, hogy már ne keverjünk a masszán, a leeső kis darabkákat szépen nyomogassuk a többi masszához a kanállal.

Főzés közben kevergetni nem kell, vagy csak nagyon lazán, óvatosan keverjük meg kissé, ha szükségesnek ítéljük.

Nem kell sokáig főzni, öt perc elég, akkor zárjuk el a lángot, fedővel takarjuk le az edényt, és hagyjuk állni kb. 20 percig.

A gőzben szépen megduzzadnak a galuskák, nagyok lesznek, puhák, és rezgősek. Akinek nem tetszik, hogy nagy lesz, mokkáskanalat is használhat a szaggatáshoz.

Persze ha valaki úgy szereti, ha kemény és rágós, akkor ezt a módszert nem ajánlom. :-)

4-6 személyre kb. 3 tojással kell számolni, ilyenkor a szódabikarbóna mennyisége egy késhegynyi legyen. A szódabikarbónával óvatosan bánjunk, ne tegyünk bele sokat, mert széteshetnek teljesen galuskák!
Természetesen sima búzadarából is ugyanígy készíthető.