Hozzávalók:
1 tojás
1 diónyi lágy/ olvasztott kacsazsír
(vagy más zsiradék, olaj is lehet)
1 csipetnyi szódabikarbóna
3 púpozott evőkanálnyi
búzadara (gríz)
só
Elkészítés:
A tojást és a zsiradékot villával
habosra verjük.
Annyi búzadarát adunk
hozzá, hogy tejfölsűrűségű, se túl lágy, se túl kemény massza ne legyen belőle,
miközben a szódabikarbónát is jól elkeverjük benne.
Ízlés szerint sózzuk,
ízesíthetjük apróra vagdalt petrezselyemzölddel, vagy szárított zöldségkeverékkel
is.
Az edényt lefedjük, és
állni hagyjuk 20-30 percet. Van, aki egyáltalán nem, vagy pedig ettől több
ideig pihenteti, szerintem felesleges hosszabb időt erre fordítani.
Bőséges mennyiségű vizet
forralunk, sózzuk, szárított zöldségkeveréket is adhatunk hozzá (én mindig
teszek).
Van, aki közvetlenül a
levesbe szaggatja a galuskákat, én mindig külön főzöm ki.
A víz ne lobogjon erősen,
inkább csendesen, gyöngyözve forrjon, miközben vízbe mártott teáskanállal beleszaggatjuk
a galuskákat.
Úgy szaggassuk ki a
galuskákat, hogy már ne keverjünk a masszán, a leeső kis darabkákat szépen nyomogassuk
a többi masszához a kanállal.
Főzés közben kevergetni nem
kell, vagy csak nagyon lazán, óvatosan keverjük meg kissé, ha szükségesnek
ítéljük.
Nem kell sokáig főzni,
öt perc elég, akkor zárjuk el a lángot, fedővel takarjuk le az edényt, és
hagyjuk állni kb. 20 percig.
A gőzben szépen
megduzzadnak a galuskák, nagyok lesznek, puhák, és rezgősek. Akinek nem
tetszik, hogy nagy lesz, mokkáskanalat is használhat a szaggatáshoz.
Persze ha valaki úgy szereti,
ha kemény és rágós, akkor ezt a módszert nem ajánlom. :-)
4-6 személyre kb. 3
tojással kell számolni, ilyenkor a szódabikarbóna mennyisége egy késhegynyi
legyen. A szódabikarbónával óvatosan bánjunk, ne tegyünk bele sokat, mert széteshetnek teljesen galuskák!
Természetesen sima búzadarából is ugyanígy készíthető.
Természetesen sima búzadarából is ugyanígy készíthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése