2010. február 21., vasárnap

Sós omlós rudak



Hozzávalók:

20 dkg tönköly fehér liszt
10 dkg kukoricaliszt
1 csomag sütőpor
1 csapott mokkáskanálnyi só
10 dkg vaj (vagy más zsiradék)
1 tojás sárgája
3-4 evőkanál tejföl- igény szerint

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk annyi tejföllel, hogy könnyen nyújtható, rugalmas tésztát kapjunk.
Liszttel megszórt felületen kb. ujjnyi vastagságra nyújtjuk, majd rudacskákra vagy más formára vágjuk.
A tojás fehérjével megkenjük a tetejüket, és előmelegített, kb. 190 °C-os sütőben pirosra sütjük.
Tetszés szerint meg lehet szórni a tetejét magvakkal, vagy sajttal.

Ezt a sós süteményt egyik alkalommal a diétámba építettem be keksz helyett.
Szükségem volt valamire, amiből bármikor bekaphattam 2-3 darabot, és elrágcsálhattam.
Kevés zsiradékot tartalmaz, és sokáig eláll.

Az utóbbit, hogy sokáig eláll, több recept is megemlíti.
Nálunk a gyakorlatban ilyesmi nem igazolódik be, mert sokkal hamarabb elfogy minden, így nincs lehetőségem tesztelni sosem ezeket az állításokat.
Ebben az esetben most bátran merek nyilatkozni, két hétig is megtartotta a minőségét. Sőt, úgy vettem észre, minél tovább állt, annál omlósabb lett.
Ettől eltekintve túl nagy dolgot ne képzeljünk el, egy egyszerű, gyorsan elkészülő omlós szárazsüteményről van szó.

2010. február 12., péntek

Lenmagos pogácsa

Hozzávalók: 

5 dkg élesztő
1.5 dl tej
1 mokkáskanál méz
35 dkg fehér liszt
15 dkg Graham teljesőrlésű liszt
25 dkg margarin
1 teáskanál só
2-3 evőkanál lenmag
1 nagyobb, héjában főtt, áttört burgonya

Kenéshez: 1 db tojás


Elkészítés:

Az élesztőt a mézzel elkevert langyos tejben felfuttatjuk.

A margarint elmorzsoljuk az egymással összekevert lisztekkel, hozzáadjuk az élesztőt, a lenmagot, a burgonyát, és jól kidolgozzuk a tésztát.
30 percig tiszta konyharuhával letakarva pihentetjük, majd kétujjnyi vastagságúra nyújtjuk.

Tetejét rácsosan bevagdossuk, kiszaggatjuk pogácsaszaggatóval, tojással megkenjük, és kikent (vagy sütőpapírral bélelt) tepsibe rakosgatjuk.
Kb. 30 percig pihentetjük, majd előmelegített sütőben közepes, 180 °C - os lángon kb. 25 percig sütjük.

2010. február 4., csütörtök

Szentjánoskenyeres almás sütemény

A receptet hónapokkal ezelőtt kinéztem Éva blogján (Eve&Apple), mivel gyerekkori kedvencem a szenjánoskenyérfa termésének őrleményével készült kelt kalács, amit anyukám készített. Mint kiderült utólag, csak miattunk gyerekek miatt készítette, ő nem nagyon ugrált utána...
Akkoriban (...alig kb. 45 éve), gyakran jártunk a valamikori Jugoszláviába a sombori rokonokhoz. Olyankor mindig vettek a szüleim őrölt és termés formájában is szentjánoskenyeret, ez volt a „rogač".
Az érett termést nagyon szerettük rágcsálni, főleg amikor jó húsos volt, rendkívül ízlett az édes íze. Nekünk ez külön csemegének számított.
A termés:


fotó

Azóta sem jutottam hozzá, nálunk sosem láttam a termést árulni sehol sem, viszont az őrlemény reformboltban kapható.
A süteményről nem készült kép, mert hamarább elfogyott, Évánál meg lehet nézni, milyen szép gusztusos. Én tönkölyliszttel készítettem, mert nálam általában minden
abból készül.

Hozzávalók:

4 tojás
2 dl nádcukor
2 dl olaj
2 dl tönköly fehér liszt
1 csomag sütőpor
1 dl tej
2 dl őrölt szentjánoskenyér (karobpor)
10 dkg mazsola
4-5 közepes alma reszelve

Tetejére csokimáz (vagy karobmáz):

10 dkg csokoládé
8 dkg margarin
3-4 csepp olaj

Elkészítés:

Mixerrel keverjük habosra a tojások sárgáit a cukorral, adjuk hozzá az olajat, a tejet, a karobport, és a sütőporral elkevert lisztet.
Keverjük hozzá a mazsolát, a tojásfehérjék keményre vert habját, és végül a reszelt almát.

Simítsuk a tésztát kivajazott, lisztezett, közepes méretű tepsibe, és közepes lángon süssük kb. 40 percig.
Tűpróbával ellenőrizzük!

A mázhoz olvasszuk fel a margarint, hagyjuk kissé forrni. Vegyük le a tűzről, keverjük el benne a kis kockákra darabolt csokoládét és a pár csepp olajat.
Terítsük el a sütemény tetején a mázat.


A Wikipédián a következőket tudhatjuk meg a szentjánoskenyérről:

A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek. Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak.

A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).

A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott.
A dietétikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják.

A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.

A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.

A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.

Forrás: Wikipédia
A természet füvészkertje. Reader's Digest.
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001