2009. június 15., hétfő

Cseresznyés túrótorta

Hozzávalók:

Tészta:

6 dkg teljes őrlésű liszt
1 csipetnyi só
1 evőkanál nádcukor
4 dkg vaj
1 kávéskanál vanília aroma/ vagy késhegynyi vanília por

Töltelék:

20 dkg magozott cseresznye
2 dkg vaj
2 evőkanál méz
1 tojás
2 dkg rizsliszt
15 dkg túró
2 evőkanál tejföl
2 evőkanál tejszín
1 késhegynyi vanília por
5 dkg apróra vagdalt mandula

Elkészítés:

A tésztához valókat a robotgép dagasztó spiráljával összeállítjuk, egyenletesre dagasztjuk, majd fél órára fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük.

A töltelékhez a tojás sárgáját kikeverjük a vajjal és a mézzel, hozzáadjuk a lisztet, majd a túrót, a tejfölt, és ízesítjük a vaníliával. Végül beleforgatjuk a tojás keményre vert habját, és a mandula felét.

A tésztát lisztezett felületen akkora kerek lapra nyújtjuk, hogy egy kb. 20 cm átmérőjű kikent, lisztezett tortaformát ki tudjunk bélelni úgy, hogy kicsit magasabb peremet is készítünk.
Az alját megszurkáljuk villával, megszórjuk a maradék mandulával, amelyre a krémet simítjuk, tetejét pedig cseresznyével rakjuk ki.

Előmelegített, 200 °C – os sütőbe tesszük, de kb. az első 20 perc után levesszük a hőt 180 °C –ra, és kisütjük. (Teljes sütési idő 50-60 perc, sütőtől függően.)
Amennyiben gyorsabban barnulna a teteje, akkor takarjuk le sütőpapírral a sütés végéig.

Ez a recept a Házi sütöde – Egészséges finomságok című könyvben (is) megjelent többek között.

6 megjegyzés:

Makka írta...

Szia!
Ez a recept a Házi sütöde – Egészséges finomságok című könyv 93. oldalán található. A Burda adta ki a könyvet 1990-ben. A blogbemutatódból úgy vettem ki, hogy szívesen fogadod a forrásokat.

Receptgyűjtő írta...

Szia Makka!
Az a helyzet, hogy ez a recept a füzetemből származik, egy helyi bedobálós újságból kézzel kikörmölve, meglehetősen régről.
A Házi sütödét még hírből sem ismerem, a kiadást még csak nem is láttam....
De ez még mind semmi.
A barátnőnek van egy kb. jó 20 éves kiadású könyve, Sütemények a címe. Abban is benne van.
Ékes bizonyítéka annak, hogy a receptek kézről kézre járnak, és a könyvekben kiadott receptek is valahonnan bekerültek, mások gyűjtése által... :-)
Köszönöm, hogy szóltál! :-)
Most akkor azért nagy gondban vagyok a forrással...
Üdvözlettel: Marica

Makka írta...

Az egész történetben csak az az érdekes, hogy éppen tegnap lapozgattam ezt a könyvet, mert a sok meggynek kerestem felhasználási lehetőséget, és véletlenül jutottam el a blogodhoz, a receptet meg viszontláttam, nem okvetetlenkedni akartam.:)
A könyvet megnézheted ezen a linken: http://www.konyvaukcio.hu/ant/book.php?func=szerzo&tipus=tema&kezdet=1&darab=50&talalat=15&rendezes=Cim_AZ&temakorID=0&sszam=14&ID=41975
Ma már csak antikvár forgalomban található. Bár biztosan rengeteg recepted van, de a blogodhoz nagyon jól illenének a benne található sütik, kenyerek. Már amennyiben érdekel.

Receptgyűjtő írta...

Szia Makka!
Én sem rosszindulatból írtam, csupán azért, mert számomra mindig érdekes az, hogy némelyik recept milyen utakat képes bejárni, szinte kezdettől fogva, hogy valamikor először nyomtatásra kerültek.
Nem azért, mert úgy gondolom, hogy ez egy ősrégi recept lenne, csak úgy, ettől eltekintve.
Vannak nagyon régi családi leírások, füzetek, papírfecnik, szeretem őket nézegetni, olvasgatni, és mindig megállapítom, hogy sokszor nincs új a Nap alatt....
Van egy nagyon régi könyvem, Zilahy Ágnes receptes könyve, 1891-ben adták ki. Nagy becsben tartom, és sokszor lapozgatom, hogy mi mindent csinálunk mi ma ugyanúgy, mint ők valamikor réges régen.
Kicsit elkanyarodtam....
Meg fogom nézni, amit ajánlottál, és köszönöm szépen, hogy írtál! :-)

Makka írta...

Ó, nem éreztem egyáltalán, hogy valami rossz lenne a válaszodban.:)
Igen, valóban érdekesek ezek a dolgok, sajnos én a nagymamáimmal csak gyerekkoromban találkoztam, aztán meghaltak, így az ő receptjeiket csak közvetve ismerem.
Ezek a régi szakácskönyvek nagyon-nagyon érdekesek, nekem Bornemissza Annáé van meg 1680-ból. Egyszer kitaláltam, hogy modernizálom a recepteket, de túl nagy munka, eddig nem haladtam vele semmit.:)
Zilahy Ágnes szakácskönyvét megpróbálom megkeresni és megnézni.
Én is köszönöm az infót!:)

Receptgyűjtő írta...

Ez igen! Le a kalappal, ez egy kincs, ami Neked van! :-)
Őrizd, mint a szemed fényét! :-)
Az Eleink ételeiben vannak még nagyon érdekes dolgok, bár kiadását tekintve sehol sincs ezekhez képest, mégis szép gyűjtőmunka a kezdetekről, és a valamikori sütés -főzésről, a fogalmazása meg aztán okoz némely esetben fejtörést.
Vicces, amikor találgatja az ember, miről is van szó, és kiderül, hogy teljesen másról, mint amit eredetileg elképzelt.
Érdekességként szoktam nézegetni én is.
Üdv: Marica